Perdülj-Fordulj! A gondolat teremtő ereje a táncban (is)!

Fiam, aki tánctanár, jelenleg nyári napközis táborban tanít 7-10 éves gyerekeket.  Az első órán a gyakorlás közben egy pici lány sehogy sem tudta megcsinálni a forgást. Többször is próbálták együtt a csoporttal, és külön Katával de ehhez a részhez érve Kata mindig megtorpant.

Másnap a koreográfia gyakorlása közben, Katának ismét megálljt parancsoltak a lábai. Próbálták ismét külön és együtt a csoporttal is de sehogy sem sikerült a mozdulat. Végül ez annyira elszomorította Katát, hogy elpityogta magát. Nem tudta megmondani azt sem, hogy miért sír, mint ahogy azt sem, hogy miért nem sikerül fordulnia táncközben.
A következő napon a kritikus részhez érve fiam kíváncsian várta, mi fog történni Katával mikor egyszer csak forogni kezdett. Mindenki nagyon boldog volt együtt örültek a sikerének. Természetesen az óra végén a fiam mindenképpen tudni szerette volna, mi hozta meg Kata számára a változást?  Erre Ő nagyon boldogan a legnagyobb természetességgel annyit mondott, hogy még mielőtt lefeküdt volna, majd egész éjjel még álmában is, folyamatosan arra gondolt, hogy forog tánc közben.

Döbbenetes, hogy ez a pici alig 8 év körüli kislány milyen fantasztikusan használta ösztönösen a vizualizálás technikáját. Bizonyítva ezzel így is, hogy amit gondolatban teszünk meg, azt utána képesek vagyunk a valóságban is megtenni. Az agy nem tesz különbséget valóság és képzelet között. Ennek a nagyszerű dolognak köszönhetően volt képes Kata, megtenni a forgáshoz szükséges lépéseket.

Egy, a múltban történt esemény szintén gátat szabhat számunkra a jelenben. Van úgy, hogy nem tudjuk, mi okozza számunkra a fennakadást. Mi az az esemény, amelynek a történését át kell, programozzuk agyunk részére. Ebben hívhatjuk segítségül a kineziológiát, amivel könnyedén kitesztelhető az az időszaka életünknek, melynek eseményei nehézséget okoznak számunkra a jelenben.

Nyomtatás